Ivana beszámolója az első Apocalyptica sajtótájékoztatójáról :)

"Beszámoló az Apocalyptica Pulában megrendezett sajtótájékoztatójáról

Az Apocalyptica Hungary oldal készítői megkértek rá, hogy rögzítsem benyomásaimat az Apocalyptica sajtótájékoztatójáról, amelyet 2011 augusztus 18-án Pulában tartottak.

Íme, a beszámoló:

Augusztus 18. délután 4 óra

A Hotel Riviera vörös szőnyeges csarnokába érkezve még mindig fél órát kell várnom ahhoz, hogy elkezdődjön az egyik kedvenc zenekarom, az Apocalyptica sajtókonferenciája.

Az első dolog, ami átfut az agyamon: „Mit keresek én itt?” Amerre csak nézek, mindenütt idősebb és tapasztaltabb újságírók, hogy a profi kamerákról (rendes világítással és mikrofonnal) már ne is beszéljek. Előszedem a saját, egyszerű kis felszerelésemet és várakozás közben hallgatom a többi újságíró megjegyzéseit: „Nézzétek, ez még csak egy kölyök. Mi a csudát akar itt?” A dolog jó oldala csak annyi, hogy túl ideges vagyok ahhoz, hogy törődjek velük.

4.30.

Ez az! A fiúk belépnek a terembe. Paavo, Perttu, Micco és Eicca. Izzad a tenyerem, úgy érzem, a szívem a torkomban dobog. „Nem vagyok képes rá… Az ő zenéjük inspirált az utóbbi nyolc évben és most csak úgy kérdéseket kellene nekik feltennem, mint egy akármilyen másik metálbandának?”

A sajtótájékoztató elkezdődik, én pedig elhatározom, hogy belevágok. Leszámítva, hogy egy kicsit dadogok, a csapat jól fogadja a kérdést. A következőt már magabiztosabban teszem fel, és ezúttal ők is megbizonyosodhatnak róla, nem csak azért vagyok itt, hogy a munkámat végezzem, hanem azért is, mert szeretem a zenéjüket.

Itt az ideje, hogy a sajtótájékoztató műfajában jártas kollégák kérdezzenek. „Rajtam nevettek, amikor ti olyan kérdéseket tesztek fel a fiúknak, hogy fáradtak-e, vagy tetszik-e nekik a Symphony X?”

Néhány jobb kérdés után újra rajtam a sor és most már tudom, annyit kérdezhetek tőlük, amennyit csak akarok. Nem tudom, ez azért van-e, mert jók a kérdéseim vagy csak azért, mert lehetőséget akarnak adni egy rajongójuknak arra, hogy kommunikáljon velük, mindenesetre a konferencia végéig még négy további alkalommal szólíthatom meg őket.

Úgy gondolom, – és azt szeretném mondani minden újságírónak – hogy nem az a lényeg, milyen tapasztalt vagy, hanem hogy mennyire ismered a bandát, vagy azt a témát, amiről írsz. Másokat lebecsülni pedig nemcsak csúnya dolog, de gyakran tévedésbe is eshetsz.

A sajtótájékoztató után szeretnék egy közös fotót csinálni a zenekarral, de nem merek odamenni hozzájuk. Eicca észreveszi és megszólít: „Ha szeretnél képet, állj csak ide (közé és Perttu közé)!” És íme, máris van egy fényképem ezekkel a csodálatos és udvarias srácokkal!

A konferencia véget ér, és én ráébredek, hogy az Apocalyptica minden egyes tagjának megvan a maga egyedi és izgalmas személyisége. Mikko egy drága lélek, mindig mosolyog és kedves mindenkivel. Paavo igazi, régi vágású úriember, kifinomult humorérzékkel. Eicca a bandavezér, ami már abból is világosan látszik, ahogy beszél. Nagyon kommunikatív, vicces és egészen elbűvölő. Végül, de nem utolsó sorban Perttu, egy művész, aki kicsit elveszik a saját fantáziavilágában, de emellett egy hihetetlenül tehetséges zenész és szereti megnevettetni az embereket. Azt hiszem, ezek a tulajdonságaik a koncertjeiken is nagyon jól megmutatkoznak.

Egy szó mint száz, ez a sajtótájékoztató úgy fog megmaradni az emlékezetemben, mint az egyik legizgalmasabb és legszórakoztatóbb rendezvény, amin valaha részt vettem."

Forrás: Ivana 
Fordító: K.O